Megújuló Győr

Legendák

Megújuló Győr

Győr történeti belvárosának tervszerű megújítása 1970-es évek végén kezdődött meg. Győr megújításán hatóságok, intézmények, vállalatok, egyesületek és az itt élő emberek közösen fáradoztak.

Győr két és fél évezredes településtörténetét mindig a mozgalmasság, a nagy átalakulások, látványos változások jellemezték. Jó évtizede hasonló lendülettel fogtak hozzá a meglévő építészeti örökség megmentéséhez is. A felújítások a város legrégebben lakott részén, a mai Belváros területén indultak el. Itt, a Duna és Rába találkozásánál már i.e. 5 évszázada szervezett település keretei között éltek az emberek. Legelőbb az avarok építettek maguknak megerősített otthont, majd egy évszázaddal i.e. a rómaiak is megtelepedtek a vidéken.

A középkori településnek a várfalon kívül rekedt keleti és déli tömbje védelem híján hamarosan elpusztultak: e területek ismételt beépítésére csupán 1820 táján, a bástyák lebontásával egyidőben került sor.

A védőművek helyére először fásított parkokat, árnyas ligeteket terveztek, aztán mégis beépítették a területeket is. A város a korábbi, meglévő, derékszögű rendszerben fejlődött tovább, míg terjeszkedése nyugaton a Rábát, délen a vasútvonalat, keleten pedig az egykori köztemetőt el nem érte. A XIX század legvégén a vasút közelében, az egykor Vásárszeren új nagyszabású városközpont - impozáns városháza és paloták sora-épült.

A régi és az új jó kapcsolatát az észak - dél irányú utcák szélesítésével, modernizálásával teremtették meg. Mindez magyarázza, hogy ma az itt élők számára a középkori városmag és a XIX-XX.század fordulóján kiépült területek együtt jelentik a Belvárost.

Az évszázadok során a legtöbbet a város látképe változott.

Az ókori és a középkori vándor mocsaras, vizes réteken, mezőkön keresztül közelítette meg a várost. Az ide érkezőt évszázadokon át, majorok szérűskertek képe fogadta apró parasztházakkal, mezőgazdasági épületekkel.

1792-ben hatalmas tűztornyot emeltek, amit 1894-ben meggondolatlanul lebontottak.

Időközben a város határa kijjebb húzódott. Ma már családi házak és toronyházak sora fogadja a délről érkezőt.

A betonváros sűrűjében két modern templom r.k. Szent Imre-templom / 1943 Körmendy Nándor / szögletes és a Szt. lélek- templom /1988 Ráskai Péter /íves toronyteste mutat irányt.

Nyugat felől a Rába folyását követve érkeztek egykor az utak. A XVIII. században mezővárosias utcává alakult ki az Öreg utca, ma Kossuth Lajos utca. Újvárostól keletre pedig egykor lazán beépített "kerteket" talált a vándor, hatalmas majorépületeket, amelyek a marha- és disznókereskedőknek nyújtottak otthont.

A város nyugati megközelítésére ma már leginkább az új nemzetközi főutat használják az autósok. Az észak és az északkelet felől érkezőket korábban Sziget és Révfalu szűk utcái, apró házai fogadták. Az utóbbi időben a város e részei is alaposan átalakultak.

A falusias utcák átépültek, a földszintes házak mellett kockaházakból álló lakónegyedek nőttek ki a földből. Ma elsősorban a Széchenyi István Főiskola erőteljes, mozgalmas épülete hívja fel magára a figyelmet, különösen nagyvárosias a kép este.

A keletről érkező korábban Gyárváros szűk utcáin kanyarogva, az egykori gázgyár és a ma is működő szeszgyár telepei között, a régi temetőnél érte el a belváros határát.

Gyárváros századfordulón épült, egyforma, szecessziós stílusú munkásházai már messziről feltűnnek.

Délkelet felől a Fehérvári úton lehet a belvárost megközelíteni. Az út a régi, egyutcás falu "Szobodi" /Szabadhegy/ északkeleti oldalán halad.

Ma a látképében inkább a gyárak, gépkocsi telepek uralkodnak: ezeket az Ady Endre-lakónegyed hatalmas betonházainak képe váltja fel.

A belváros - ahonnan néhány éve még a kertes külvárosba menekültek a lakók - mára ismét kedvelt lakhely lett. A kisebb házak, szerényebb épületek is egyre kapósabbak: ahol lehet, ezeket is felújítják. Győr történelmi negyedei fejlődnek, változnak: régi hangulatuk azonban megmarad.

A várost ma Európa szerte a városmegújítás legjobb példái között emlegetik.

Győr, 1989-ben méltán nyerte el a műemlékvédelem Európa díját.

Győri legendák

A szájhagyomány Győr történetével kapcsolatban is számtalan legendát őrzött meg. A korszerű helytörténetkutatás, mely a városban már az elmúlt század derekán megindult, kevés okmányt és adatot talált, melyek e történetek hitelét bizonyítanák. A régi történetek azonban akkor is tovább élnek, ha a tudomány tagadja azokat. Győrben a legismertebb a vaskakas legendája. Utóbbi létező tárgy, toronydísz, melyet a törökök kovácsoltattak és kettős kereszttel megtoldva ma is őrzik a győri múzeumban. A monda szerint Szinán nagyvezér, aki a várat elfoglaló győri csapatokat vezette, megjövendölte, hogy míg e kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad. A győztes ostrom éjszakáján aztán a vaskakas valóban kukorékolni kezdett, hangját azonban a monda szerint valamelyik bátor magyar vitéz "kölcsönözte" neki. A Széchenyi-téri vastuskó ma is látható a 4. számú ház sarkához láncolva. Róla kiderült, hogy a törzsébe vert szögek nem az idelátogató vándorlegényektől származnak, hanem hírverés céljából a "vastuskóhoz" címzett fűszerkereskedés tulajdonosa készíttette. A Guttenberg téri frigyszekrény szobrát ellenben bizonyíthatóan III. Károly faragtatta, méghozzá a győri zsoldos katonák aranytallérjain A császár és király így akarta megbüntetni azokat a katonáit, akik a monstranciát hordozó, szökött katonatársukat megtámadták. A szép szoborban gyönyörködve ma is csak örülhetünk, hogy az érte adott pénzérmékből nem gyilkos fegyver, hanem Győr egyik díszévé vált. Nem találjuk a régi temetőt Győr határában: szép barokk és klasszicista sírkövei is régen elvesztek. Köztük az a kőkoporsó is, mely alatt a Gazdag cirkusz rég volt igazgatója nyugodott, akit hálátlan oroszlánjai téptek darabokra A gondos és kérlelhetetlenül alapos helytörténeti kutatás azonban nemcsak legendákat oszlat el, hanem számtalan feledésbe merült, igaz történetre is fényt derít.

Az egykori Zichy-palotában például a műemléki falkutatás során titokzatos ákombákomokat - alkimista jeleket- találtak a falon.A falfestményeket aztán gondos munkával helyre is állították (Liszt Ferenc utca 20.). Elképzelhető, hogy a XIX.századi tulajdonosa a pénzügyi nehézségekkel küzködő Huszár Ádám az aranykészítéssel is megpróbálkozott, hogy nyomasztó adósságait valamiképpen rendezze. Győr történetének kutatói cikkekben, közleményekben sorra beszámolnak a felfedezéseikről-e szempontból különösen érdemes a városszépítő füzeteit lapozni.

 

Főcím

Földrajzi leírás

Révfalu